Gyöngyösi Szilvia társkeresés

Online” Társkerős” voltam én is….:)))

Én is tudom milyen az, ha az ember egyedül van az ünnepek alatt.
Megjártam ezt az utat is….
2011- ben útkeresésem kezdetén pánikba estem, hogy nincs mellettem senki, nincs párom.
Ki mit szól, vagy gondol, vagy megítél, végül is úgy döntöttem, hogy megosztom veletek a gondolataim a társkeresésem kálváriájáról.

Sok nőt foglalkoztat ez a gondolat és e körül jár az agya, ha szingli!!
Én is így voltam ezzel és bármily meglepő, felregisztráltam egy társkereső oldalra, kezdetben csak egyre, aztán párhuzamosan kettőn voltam fent.
Na persze most sokan azt gondolják, “hooogy hogy, meg annyi ember közt vagyok sok új ismeretséggel”.
Nem olyan könnyű ám azért egy 40 éves nőnek párt találni és pont ezért kézenfekvő a társkereső oldalakon keresgélni!

Közel 1 évig voltam fent kisebb nagyobb szünetekkel, elsőre könnyűnek tűnt, majd szembe kellett néznem azzal az egyszerű ténnyel, hogy a társkeresőn való ismerkedés nem a legegyszerűbb.
Arról már nem is beszélve, hogy a társkereső oldalak tulajdonképpen olyanok, mint egy “húspiac”.
Szomorú, de a nők többnyire el sem olvassák azt a levelet, amit kapnak és ezzel én is így voltam!

A legelső dolgom az első időszakban, hogy a férfi profilképét néztem meg és ha nem ütötte meg a szintet, akkor nem is válaszoltam neki!
Ahogy telt az idő megtanultam pár “titkot”.
Az összes rejtett, vagy kamu képes pasi kapcsolatban volt, akivel csak beszéltem. Idővel már úgy írtam az ilyeneknek vissza, hogy “van barátnőd, vagy feleséged gondolom..-:D ….”
Megdöbbentő, hogy kb. 30 férfiból minimum 25 így van fent.

1-2 alkalommal belefutottam ilyen randiba is. Vacsora, kellemes este, még azt is mondhatnám, hogy összhang is volt, amikor kiderült, azaz kissé visszafogottan közölték, hogy “van párom, de már el vagyunk egymástól hidegülve… DE még nem tudok kilépni a kapcsolatból az anyagi dolgok miatt”.

Visszatérve a profilképekre: rosszul voltam a félmeztelen, tükör előtt pózolós fotózkodóktól, a menő autójukra támaszkodóktól, mellkasig kigombolt ingesektől, és hogy mit, vagy kit tartottam normálisnak? Hm… kevés volt, de talán azokat, amelyek az egyszerű arcképre szorítkoztak.

banner

Na és a randik??
Háát igen… Először “véresen” komolyan vettem őket, aztán már nagyon lazára vettem a figurát, a végén pedig már semmi reményt nem fűztem 1-1 találkozáshoz.
A legelső randim, pár húzósabb éjszakáig tartó beszélgetés után jött létre és le is jött hozzám a városomba, emlékszem kora nyár volt és nyári fesztivál volt a városban. Én annyira paráztam, hogy 3 barátnőmmel telepedtem le egy kávézó teraszán. Képtelen voltam egyedül találkozni a lovaggal, hiszen még társkeresős randiszűz voltam. Megérkezett és minden pont olyan volt amit a beszélgetéseinkből leszűrtem- magas,sármos , vicces, jól szituált okos. Vidám borozós este után haza kísértettem magam, visszafogott csók, majd el köszöntem, elment. A további sms és chat beszélgetésekben már lerázós volt. El kellett teljen egy kis időnek, hogy leessen, “hááát persze, nem feküdtem le vele elsőre”.

Az online ismerkedős világ hálójában kaptam olyan leveleket, amelyek azért kiverték nálam a biztosítékot. Trágár, szexuális töltetű, vagy anyagi javaikat felsoroló, illetve gondolkodásmódban különös leveleket.
Volt egy jó pár randim ebben az ominózus évben. Volt olyan, akivel egész messzire mentünk és komoly reményeket fűztem a dologhoz, eljött értem, vacsorázni vitt a Porscheval érkező udvarló, volt olyan is, aki ismert tv csatornánál dolgozik, na ő volt az egyik “kedvencem”.

Vele kimondottan hosszúra sikeredett a beszélgetős, udvarlós korszak, mire végre találkoztunk egy vacsora erejéig. Megjegyzem, online már volt bennem vonzalom felé, szerettem ahogy a világ dolgait látja, okos nyitott férfi volt, amikor is a végre összejött a randi, nagy családi autójával beparkolt! Sűrű elnézést kérve, hogy késett, de a lányaival volt Balatonon és még véletlenül az ex is “oda tévedt”, na mind1 is. A lényeg, hogy ott volt. Csodás este, kellemes pezsgős vacsora, tudtuk mindketten, mi fog következni ( vagyis csak én…-:D )

A ház elé érve már éppen nyitnám ki az ajtót, amikor ott termett a semmiből az ex, aki tényleg ex volt és elkezdett ordibálni, a táskájával csapkodta XY-t, engem a sárga földig lehordva, hogy miattam nem tudják újra kezdeni és tovább csapkodta hol az én, hol pedig a férfiember karját. Én le voltam sokkolva, a pezsgő, a hangulat és a hirtelen jött impulzust nem tudtam kezelni. S nincs olyan ismerkedési mód, ami kiküszöbölné az első találkozás gyomorszorító és egyben sorsdöntő eseményét. A valóság ekkor találkozik össze a virtualitással. Itt fejeződik be a játék és fordulnak komolyra a dolgok.

Aztán volt olyan randim, aki a kávézás alatt közölte minden előzetes “bejelentés” nélkül, hogy neki nincs túl nagy. Ha netán arra kerülne sor, tudjak róla” 😀 😀
Volt aki” szerelmes” lett és küldözgette az ajándékokat heti rendszerességgel, sokan az első randi után eltűntek, mint szürke szamár a ködben. Ebben engem két dolog zavart: a megalázó helyzet, illetve a saját vélemény karakán felvállalásának hiánya.

Aztán jöttek azok is, akik az oldalon feltett képükhöz képest jóval idősebbek voltak, csak nem vállalták fel a korukat. És hogy miért? Hihetetlen válaszokat kaptam: “mert csak régi képük van”; ” mert elfelejtették kiírni a korukat pontosan” 😀 Na és persze ennek megfelelően a 18-26 évesek is írogattak.
Mi vonzza a fiatal srácot az érett nőben, ezt sokáig nem értettem. Egy egy beszélgetésbe csak azért mentem bele, hogy meg tudjam őket érteni. Előítéletek ide vagy oda, érdemes végiggondolni, hogy valójában miféle motivációk vezethetnek egy fiatalabb férfit érettebb nők felé, és miért.

A tapasztalatszerzés vágya, a kíváncsiság mindenképp szerepel a tényezők között. Egyrészt a fiúk úgy vannak kitalálva, hogy nagy részük szeret kalandozni és többféle nőt kipróbálni, ebben a trófeagyűjtés ugyanúgy benne lehet, mint az, hogy szexuálisan fejlesszék magukat, hiszen egy érettebb nőnek gazdagabb szerelmi élete volt, mint egy tinilánynak, mind érzelmi intelligencia, mind az erotika szempontjából tanulságos lehet egy fiúnak a tapasztalat.

Fontos nekik az is, hogy egy gyerekes, már saját egzisztenciával rendelkező nővel nem érzi magát egy férfi olyan nyomás alatt, mint a saját korosztályában. Egy bizonyos koron túl és bizonyos élettapasztalatok birtokában a nők már nem követnek el tipikus hibákat, lehet, hogy türelmesebbek, megértőbbek, tudják, mit szeretnek az ágyban, és ezt kommunikálni is képesek: ezzel megkönnyítik a férfi feladatát. Nem véletlen egyébként, hogy régebbi korokban szokás volt, hogy egy tapasztalt prostituált vagy férjes asszony avatta be a szűz fiúkat a szex rejtelmeibe, így megelőzhető volt az „érintetlen” lányokkal való szerencsétlenkedés.

És mielőtt még bárki megkérdezné, vagy feltenné magában a kérdést …
Megválaszolom én: igeeen, volt viszonyom sokkal fiatalabb férfival és nem társkeresőn találkoztunk! Azt gondolom, hogy tanítja az “idősebb” nőt is a fiatalabb partner. Engem legalábbis tanított.. 😀 !!

Gyöngyösi Szilvia társkeresés

Visszatérve a társkeresős mizériához. Sokféle férfival ismerkedtem meg, mindenféle értékrenddel, világlátással. Beszélgetni mindenkivel lehet valamiről, akár egy jó filmről, egy teljesen ismeretlennel, aki végül rávilágít arra, hogy miért érdemes megnézni, már csak ezért megérte vele beszélni!!
Sokat “kaptam” ezektől az ismeretségektől, de leginkább azt, hogy sikerült meghatároznom a hónapok alatt, hogy milyen férfit szeretnék magam mellé.

És hogy volt-e első randis szexem? Persze hogy volt!!!
Sőt, az vesse rám az utolsó követ, akinek nem volt… 😀

Típustól függetlenül már az első találkozás meghozhatja az első szeretkezést, ha annyira erős a vonzalom és olyan egyértelmű mindkét fél számára, hogy felesleges húzni az időt. De lehet, hogy csak mindketten ki vannak éhezve, régen nem voltak már senkivel!

Az első randis szex azonban nem túl gyakori! Én szerettem, ha megvan az ismerkedés legkellemesebb része, az udvarlás, a lassú közeledés, ezek a legszebb részek, jobb, mintha fejest ugranánk a szexbe!

Ebben a társkeresős időszakban sok “barátnőm” megítélt annak ellenére, hogy tudtam titokban sokuk fönt szörföl és kíváncsiskodik, férfiak adatlapjait olvasgatva.
Sok férfi haverom viszont lett, akiket látva a Facebookon mostanra jó néhányuk, akik valóban szinglik voltak, megtalálták a pártjukat és ez örömmel tölt el.

Néha nagyon untam, mindig ugyanazok a körök, mindig ugyanazok a kérdések. Ilyenkor letöröltem magam, vagy lezártam a profilom!
A társkereső oldalak előnyei számomra: gyors, kényelmes, cél orientált volt.

És rég nem igaz már az sem, hogy az ismerkedés virtuális közegen belül marad és sosem lép ki a net felületéről: olvastam egy felmérést pár hónapja és e szerint a férfiak több, mint 60, a nőknek pedig 70%-a a valóságban is találkozik levelezőpartnereivel.

Azonban mielőtt elbíznánk magunkat, számolnunk kell a lehetséges hátulütőkkel.

Gyöngyösi Szilvia társkeresés

A legalapvetőbb kétség, mely sajnos sűrűn előfordul, hogy ténylegesen azzal a személlyel beszélgetünk, akinek kiadja magát az illető? Én is belefutottam ebbe, de főleg akkoriban, amikor még “kezdő” voltam! Esetleg tényleg úgy néz-e ki, mint azt a csatolt képek mutatják, vagy egy másik ember fotóját használja jogtalanul?
Természetesen mindig nyilvános helyre kell szervezni a randit, erre mindig odafigyeltem!

2011 szentestéjét, miután a fiaim az elmúlt évek szokásait követve az apjukhoz mentek – este hét órától egyedül voltam otthon. A kibontott ajándékait babráltam a fiaimnak, miközben igyekeztem nem nagyon sajnálni magam és nem túl sokat sírni. Soha soha addig nem volt ilyen furcsa szentestém.

Akkor még nem tudtam örülni az egyedüllétnek, inkább féltem tőle. Odakúsztam a gép elé és már bent is voltam a virtuális világban. Volt pár levelem, bele olvasgattam mindegyikbe! 😉 Egy férfi furcsa különös gondolatokkal teli levele megfogott, láttam, hogy online van, megjegyzem egyáltalán nem volt az esetem. De jót beszélgettünk családról, érzésekről, könyvekről és végül felhívta a figyelmem egy filmre: “A Békés Harcos Útja”. Megkerestem a neten a filmet és meg is néztem akkor éjjel!! Az életem egyik kedvenc filmje lett, amit egy vadidegen ajánlott!!! Gyönyörű szép ajándék volt.

Ezen a karácsonyon ami időt nem a fiaimmal töltöttem, a barátaimmal ütöttem el! 26.-án este randira hívtak, kellemes este, finom borokkal, egy kellemes pasival! Akkor sorsszerűnek találtam. De semmi nem lett belőle, viszont volt egy laza beszélgetős estem vkivel, aki egy pillanatra elfeledtette velem a társtalanságot!

2012 év elején letöröltem magam minden társkereső oldalról! Egyedül akartam lenni, randik, flörtök, férfiak nélkül!! Egyedül akartam lenni, csak magammal. Megérett a lelkem rá!

Vannak az életben pillanatok, amikor menthetetlenül egyedül vagy. Bizonyos kérdéseket egyedül kellett megoldanom, senki nem segíthetett rajtam! Rövid idő alatt megértettem, a magány nem azonos az egyedülléttel.

Az előnyömre is fordíthattam az egyedüllétet, hasznos dolgokra is tudatosan tudtam időt fordítani.
A GrandUP ezekben a hónapokban formálódott ki igazán és tanultam meg én is, hogy ezzel a lehetőséggel mit akarok kezdeni! Meg tudtam alkotni azt, amit 2011-ben megálmodtam!

Érdemes az egyedüllétben a pozitív lehetőségeket meglátni! Az egyedüllét számomra egy tiszta állapot, de mindig “kitermel” valamit: el mertem viselni a dolgokat, amiket kaptam, keményebb lettem, ugyanakkor dacos…. majd megszólalt a világ bennem és lett erőm elviselni!

Ha bármilyen kérdésed van, itt alul a komment részben is nyugodtan felteheted

Gyöngyösi Szilvia - Grandup

Baráti üdvözlettel
Gyöngyösi Szilvia
GrandUp kitalálója, Master Trainer
Fitnesz edző

Check Also

Szupernőként boldog leszek?

Szeretettel üdvözöllek! Demeter Miklós vagyok és hobbim a boldogság kutatás. Abban szeretnék segíteni neked, hogy …