Van építő kritika meg rosszindulatú kritika. De hogyan érezzük a különbséget? Egyáltalán: Téged szoktak kritizálni?
Mondják, hogy az építő kritika jót tesz, és ez nagyon igaz is. Ha a kritika megfelelő időben, megfelelő hangnemben, megfelelő embertől jön, akkor aranyat ér.
Főleg akkor, ha kimondottan kéred az illetőt, hogy mondja meg az őszinte véleményét, mert bízol benne, a szakértelmében, az emberismeretében. Ilyenkor nem hogy fáj a kritika, hanem iszod a szavakat, mert ha elég okos vagy, akkor rengeteget tanulhatsz belőle.
Van viszont a rosszindulatú kritika. Ezt onnan lehet felismerni, hogy van egy csípő-szúró hangneme. Olyan, ami beledöngöl a földbe. Néha baráti köntösbe bújik, néha még erre sem veszi a fáradságot, hanem vakul döf oda, ahol a legjobban fáj.
Egyszer régen egy kedves ismerősömnek panaszoltam el a sírás határán, hogy bántottak. Bántottak, pedig én a legjobb szándékkal cselekedtem, és nem is tettem semmi rosszat.
Ő akkor azt mondta nekem:
– Tudod-e, mi a legveszélyesebb a negatív, rosszindulatú kritikában?
– Mi? – kérdeztem kíváncsian.
– Az, ha negatív önbecsüléssel találkozik. Ha ugyanis nem vagy elég erős, és nem bízol magadban, akkor ez a negatív kritikával párosítva végzetes lesz: elhiszed, hogy semmi vagy. Míg ha lenne önbecsülésed, akkor képes lennél felismerni, hogy ez nem más, mint rosszindulat, és felülemelkedni rajta.
Emberek kritizálnak: emberek, akik saját maguk gyávák és tutyimutyik csak a felét is megtenni annak, amit Te teszel nap mint nap. Emberek, akik a szájukat járatják, és fejben nagyon okosak, de ha tenni kell valamit, akkor szűkölve hátrálnak és fülüket-farkukat behúzva iszkolnak el. Emberek, akik csak kiosztani tudnak, cselekedni nem.
Ha Te ismered a saját értékeidet, akkor tudod, mit miért teszel és milyen szándékkal. Ha becsülöd magad, akkor a rosszindulatú megjegyzések nem érintenek meg, nem mérgezik a mindennapjaidat.
Mert rosszindulatú megjegyzésre az vetemedik,
akiben feleannyi nincs, mint Benned.
Erre emlékezz, ha legközelebb bántanak.
Ha bármilyen kérdésed van, keress bátran!
Baráti üdvözlettel:
Dobos Helga és Nyers Gyula
Neked főztük ki