sikersztori

Sikersztori buktatókkal

A történetem nem friss, nagyjából 2007-ben történt. Főiskola alatt el voltam foglalva a tanulmányaimmal, hobbim nem igazán volt (a sport pedig egyenesen eszembe sem jutott). Szépen jöttek fel a kilók, én meg nyavalyogtam, hogy milyen dagadt vagyok. Persze az eszembe sem jutott, hogy tegyek is ellene valamit. Aztán egyszer beszóltak egy buliban….pontosan már nem is emlékeszem mit. Felhúztam magam, és másnap reggel ráálltam a mérlegre (előtte ugye köszönő viszonyban sem voltunk). 96 kg! Asszta k#@&+!!! Na, ez szíven ütött. Hogy jutottam el ide? Miért nem figyeltem oda magamra? Hogy tudom ezt helyrehozni? És én akkor eldöntöttem, hogy elég volt, itt az ideje változtatni.

Korábban volt egy- két gyenge próbálkozásom különböző hiper- szuper diétával, amik mindenféle mozgás nélkül, gyors, látványos és maradandó eredményt ígérnek (ezekről következő jegyzetben szeretnék írni). Ezúttal inkább az ésszerűségre álltam rá: kevesebbet és egészségesebben ettem, elkezdtem sportolni. A szénhidrát- bevitelt szinte teljesen leredukáltam, és a sportot otthoni tornával és futással kezdtem. Tészta, kenyér, rizs, lisztes vagy cukros cucc szóba sem kerülhetett, mindennek próbáltam megtalálni a nem hizlaló alternatíváját. 4 és fél hónapig egy deka nem ment le, aztán utána elkezdődött a fogyás, és kb. fél év alatt 24 kg-ot sikerült leadnom. Ilyen történetet szerencsére sokat olvashattok, inkább az általam elkövetett hibákat szeretném leírni Nektek.

Visszagondolva azért van pár dolog, amit teljesen másképp csináltam volna:

  1. Szénhidrát: annyira megvontam magamtól mindent ezen a téren, hogy nagyon sokszor a muffinos hűtőmágnest is meg tudtam volna enni. Mostani fejemmel, eszem egy banánt vagy egy kocka csokit, de akkor nagyon szigorú voltam, és inkább elfojtottam ezen érzéseimet. Ez persze máshol csapódott le, hisztis voltam, volt, sokszor szinte hozzám sem lehetett szólni.

banner_660x85

  1. Futás: 24 kg plusszal elég nagy merészség volt elkezdenem betonon kocogni. Másfél év alatt olyan térdfájásom lett, hogy szteroidos injekció- kúra ellenére, a mai napig problémám van akár egy szabályos kitörésnél is (gyanítom ez már így is marad). Okosabban teszem, ha akkor inkább beruházok egy ellipszis- trénerbe, vagy szimplán csak a tempósabb gyaloglást választom. Tudom, hogy ha az ember elhatároz valamit, nagyon nagy a lelkesedés, de azért az ízületek strapabírása is véges. Ezt mindig tartsd észben!
  1. Egy idő után szinte edzésfüggő lettem. Ez önmagában nem gond, sőt J. Viszont nálam annyira bekattant valami, hogy elkezdtem egynapos, majd kétnapos, aztán háromnapos gyümölcskúrákat tartani (értsd: csak gyümölcs egész nap), mellette pedig dupla edzéseket iktattam be. Aztán kidőltem…de nagyon. Nem is emlékszem, hogyan értem haza aznap futás után, remegtem, nem volt semmi erőm, nagyon durván rosszul voltam. Mondanom sem kell, többet nem is alkalmaztam ezt a fajta kaja- edzés kombót.

Persze hallottam én olyasmiről, hogy fokozott igénybevételnél hatványozottan figyeljünk a megfelelő tápanyagbevitelre, de hát mit érdekelt ez engem, majd én megmutatom. Hát nem veregettem magam vállon utána.

  1. Sokat gondolkodtam, leírjam-e ezt, de ha egy valakinek is hasznos, már megérte. Ahogy említettem, teljesen megvontam a szénhidrátot. Amikor már nem ment az, hogy eltereljem a gondolataimat, akkor volt, hogy megettem egy darab kiflit vagy csokit. Ekkor viszont olyan lelkiismeret furdalásom lett, hogy megrágtam és kiköptem a falatot. Buta voltam, bele sem gondoltam, hogy egy falattól nem hízom majd. Szerencsére kis szülői rávilágítással, de észbe kaptam, mert lehetett volna ez rosszabb is.

Figyeljetek magatokra, és másokra is, hiszen az étkezési zavar nem játék, és komoly következményei lehetnek!

Nagy ajándék az akaraterő, de maradj reális!

Ha bármilyen kérdésed van, itt alul a komment részben is nyugodtan felteheted

Csórikné Galambosi Anett - személyi edző

Szép napot kívánok,
Csórikné Galambosi Anett
fitnesz edző
Személyi edző

Check Also

elképesztő fogyás

Egy nő őszinte vallomása – közel 100 kiló fogyás után

2012 április 2-án kaptam egy emailt egy anyától. Egy olyan anyától, aki az utolsó esélyként …