Gyöngyösi Szilvia GrandUp

Az élet 43 évesen

A 20-as éveimben állandóan azon fáradoztam, hogy 1-2 évet letagadjak. Szinte pánikba estem, amikor arra gondoltam 30 éves leszek.

Aztán 30 éves lettem és pont nem érdekelt az egész. Mindig szerettem volna tudni akkoriban, hogy hol is fogok tartani néhány évvel öregebben. 40 évesen annyira átfordult az életem, hogy azt hittem annál jobban már nem is fog (pedig de).

Már akkor is fontolgattam a blogírást, de közben teltek az évek és annyi minden történt, meg aztán úgy gondoltam, nem is tudok olyan jól írni, mint a „nagyok”… szóval annyiban hagytam.

Pár napja töltöttem a 43. évemet, így hát úgy döntöttem „mikor, ha nem most” és összegzem az elmúlt éveket. Az életem újraértelmezését, a könnyeket, a bukásokat, a sikereket, a nulláról való kezdést, az új célokat…

Be kell, hogy valljam, ennél tartalmasabban nem is telhetnének a napjaim, mint mostanság… Érdekes, ahogyan visszagondolok a múltra, annyira távolinak tűnik minden. Ha valaki azt mondja nekem 4 évvel ezelőtt, hogy 2014 novemberében életem első nagyszínpadi bemutatóm lesz egy magyarországi elismert fitneszrendezvényen, a FittArénán és egy fitneszirányzat megalkotója, illetve vezető instruktora leszek… hm… szerintem kinevetem. De legalább biztosan azt mondom neki, hogy „hagyd már, ezek nekem sosem voltak a gondolataimban…”

4 évvel ezelőtt éltem a biztonságos, hiper-szuper házamban, ahol minden a helyén volt tökéletesen-pont, amiről álmodtam! Álom élet, álom család, ahol mindkét fél külön utakon járt, ahol a végén már csak a képmutatásé volt a főszerep!

Semmit nem adtam fel, amiért én is megdolgoztam,hiszen féltem lépni,inkább bevállaltam az örökös veszekedést,a fiaim nyakában való sírást és minden olyat, ami már nem engem épített. Persze 43 évesen visszatekintve az eseményekre minden olyan már, mintha csak egy régi filmet néznék.

November 2.-án, közel 4 évvel azután, hogy elköltöztem az előző életemből-nagyon izgulva készülök a vasárnapra, az Év Fitnesz eseményére…. Ha jól vagyok informálva, ebben a szegmensben a legidősebb edző vagyok – női vonalon persze…

banner_660x85

És persze mindez egyszer csak úgy megtörtént…

Történt ugyanis, hogy 2010 év vége felé valami újdonságon törtem a fejem. Tánctanárként vezettem egy tánciskola hálózatot, ám az ikerfiaim születése után 15 év, amit a tánc világában töltöttem el és a közös vállalkozás, amit az akkori párommal vittem a hátamon, kezdett ellaposodni. Már nem volt akkora huzalmam a táncos világhoz! Akkoriban figyeltem fel a Zumbára, na igen, tombolt a Zumba láz Magyarországon! Táncos múlt, 38 évesen elkezdtem agyalni, hogy belevágok…

Feltérképeztem a terepet, utánajártam a képzésnek. Az ára szíven ütött, majd az is, hogy milyen sokan tanulják meg, havi szinten indultak a képzések. Néztem a felvételeket róla, nem tűnt nagy cuccnak, nem értettem, minek ezt ennyiért kifizetni? Meg aztán nem akartam 378. Zumba edző lenni!!

Valami másra vágytam és miközben lassan omlott össze a magánéletem. A 39.születésnapomra készülve folyton egymás szemébe hazudva az akkori párommal, találtam valamit a világhálón, amiről nem is sejtettem, hogy egész további éveimet gyökeresen megváltoztatja!

Megesik, hogy az ember mindent elveszít, egyetlen döntés, egyetlen másodperc tört része alatt egy egész élet más irányt vehet. Végeláthatatlan folyamatok kezdete indult el akkor. Találtam egy fitneszirányzatot, amiről fogalmam se volt, hogy mit kezdek vele, hogy igazán mire lesz jó, egyszerűen csak tetszett, egyszerűen csak éreztem, hogy szeretni fogom, hogy bele tudom magam képzelni. De ami ezután elkezdődött, arra álmomban sem mertem gondolni.

Grand Rapid Dance System….

Így kezdődött. Tetszett a vonal, de „Hogy kerül ide? Kitől kell idehozni?” – zakatoltak a kérdések a fejemben. Közben úgy döntöttünk a gyerekeim apjával, hogy külön utakon folyatjuk egy furcsa szilveszter éjszaka után. Amikor gyakorlatilag tőlem ment át a leendő barátnőjéhez döntöttem úgy, hogy akkor irány. Bár előzetesen ezt mi már lebeszéltük, ám ahogy a legtöbb megcsalt nő, én is vártam egy utolsó biztos jelre, hogy ez már nem az én pályám…

Persze én sem voltam szent, ám sokáig magamat nem néztem ebben a sztoriban. Az egész kudarca, a magánéletem miatt az exemet hibáztattam, közel egy évnek kellett eltelnie ahhoz, mire el tudtam fogadni, fel tudtam vállalni, hogy én is pont annyira benne voltam a sztoriban, mint ő. Egy év telt el, mire ki tudtam mondani, hogy én is hibáztam….szép mi…??

Na de térjünk vissza a Grand rapid dance system-re, ami 2011 év elején megszületett bennem és az eredeti névből mozaikszót kirakva lett meg az új név: GrandUP. De hogy milyen volt az út, mi vezetett idáig, hogyan indult el, azt a következő írásomban kezdhetitek olvasni.

Vasárnap a 9. Dechatlon FittArénán nagyszínpadon leszek 43 évesen — még el sem hiszem igazán, hogy mindez velem történik!! Üdvözöllek a blogomban, a világomban, 43 évesen a szülinapom margójára!

A borítóképet készítette: https://www.facebook.com/NoaPhotography

Oszd meg a cikkem, ha tetszett!

Gyöngyösi Szilvia - Grandup

Baráti üdvözlettel
Gyöngyösi Szilvia
GrandUp kitalálója, Master Trainer
Fitnesz edző

Check Also

elképesztő fogyás

Egy nő őszinte vallomása – közel 100 kiló fogyás után

2012 április 2-án kaptam egy emailt egy anyától. Egy olyan anyától, aki az utolsó esélyként …