Gyakori előfordulása miatt a hipertóniát népbetegségnek tartják, mivel a lakosság kb. negyedét érinti. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak az időskorúak betegsége, hanem egyre több gyermeknél és fiatal felnőttnél is diagnosztizálják. Sokan nem is tudnak a betegségükről, csak akkor derül rá fény, amikor már komoly tüneteket produkálnak. A betegség akkor áll fenn, ha a vérnyomás jóval magasabb, mint az életkornak megfelelő átlag (140/90 Hgmm feletti). Leggyakoribb panaszai a fejfájás, ingerlékenység, szédülés, látászavar, orrvérzés, álmosság és fáradtságérzés.
Közrejátszhat kialakulásában a túlhajszolt, stresszes, mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás, túlsúly, alkoholfogyasztás, dohányzás stb. A betegek közel 90%-a elsődleges hipertóniában szenved, míg a másodlagos hipertónia szervi eredetű, egyértelmű okokra, pl. vesefunkció zavaraira, hormonális problémákra, szívbetegségre, genetikai okokra vezethető vissza. Megkülönböztetünk enyhe, középsúlyos és súlyos formáját. A tartósan magas vérnyomás további egészségkárosodáshoz vezethet (szívelégtelenség, érszűkület, stroke, látászavar stb.). A betegség tünetei gyógyszeres kezeléssel, egészséges életmód követésével csökkenthetők, kialakulása megelőzhető.
A magas vérnyomás betegségben szenvedők számára rendkívül jótékony hatással van a rendszeres mozgás. Heti 3-4 alkalommal 30-60 perc alacsony vagy közepes intenzitású sporttevékenység hatására javul a szívműködés, hosszú távú következménye a tartós vérnyomáscsökkenés. A hipertóniás betegek sportolása odafigyelést igényel, tudnunk kell pulzust mérni, ismernünk kell az edzési pulzustartományt és a jótékony hatású, valamint a káros mozgástevékenységeket.
Hogyan mérhető a pulzus?
A pulzus a percenkénti szívösszehúzódások számát jelenti. Napjainkban divatos a pulzusmérő órák használata, de olyan körülmények esetén is tudnunk kell pulzust mérni, amikor sem mérőeszköz, sem okostelefon alkalmazás nem áll rendelkezésre.
Tapintsuk ki a csukló vagy a nyaki ütőeret, számoljuk 60 másodpercig, így megkapjuk a pulzusszámot!
Hogyan határozható meg a hipertóniások edzési pulzusa?
Az edzési pulzus egy egyszerű képlettel kiszámolható. Először a maximális pulzust határozzuk meg, amely férfiak és nők számára és életkoronként eltérő, majd ennek vesszük az 50-60 %-át, ami a magas vérnyomás betegek edzési pulzustartományát jelöli.
nők: 220 – életkor = maximális pulzus
férfiak: 205 – életkor fele = maximális pulzus
maximális pulzus X 0,5-0,6 = edzési pulzushatár hipertóniások számára
Például:
60 éves magas vérnyomás betegségben szenvedő hölgy edzési pulzushatára
220 – 60 X 0,5 – 0,6 = 80 – 96 pulzus között
Milyen mozgásformákat takar ez a pulzustartomány?
Olyan mozgásformák választása javasolt, amelyek nem járnak hirtelen pulzusemelkedéssel, mint pl. úszás, séta, kerékpározás, könnyű túra stb. Fontos megjegyezni, hogy az egészségesek más pulzustartományban dolgoznak, így a csoportos, zenés és táncos mozgástevékenységekben való részvétel előzetes megbeszélést igényel, ugyanis a hipertónások számára károsító hatású lehet.
Jótékony hatású gyakorlatok:
- légzési és relaxációs gyakorlatok
- lazító-ernyesztő gyakorlatok
- könnyű, zenés gimnasztikai gyakorlatok
- úszás és vízi torna
- ízületi mozgékonyságfejlesztő gyakorlatok
- egyensúlygyakorlatok
- alacsony vagy közepes intenzitású ciklikus mozgások (pl. kerékpározás, séta, lépcsőzés, könnyű túra, síelés)
Káros hatású gyakorlatok:
- túlzott erőfeszítést igénylő gyakorlatok
- hirtelen testhelyzetváltozásokkal járó mozgások (pl. tollaslabda, squash)
- intenzív mozgásindítás (pl. nagy ugrások)
- szorongást előidéző gyakorlatok
- túlzott izgalommal járó játékok (pl. gyerekeknek)
- fordított testhelyzetek
Minden esetben konzultáljunk kezelőorvosunkkal új sporttevékenység választása előtt! Jelentős javulás érhető el az egészséges életmód követésével. A fent említett rizikófaktorok, mint a dohányzás, alkohol, túlsúly rosszabbá tehetik a beteg állapotát. Szabaduljunk meg káros szenvedélyünktől, változtassunk táplálkozási szokásainkon egészségünk érdekében!